9. Fejezet

Heyhoo :DDDDD 
Amint láttam,Fanni majdnem megölte a főszereplőnket :DDD De meg ne öld,te lány :'DDD♥♥ Jól van na,szeretlek^^♥ 
Na szóóóval itt van a következő fejezet is. :) Nehéz vol ezt megírni,mert sokat szenvedtem vele:DD Komikat ér hagyni :* ♥ Jó olvasást

Vivii.xx.

"/Fanny szemszöge/

Justin igazi barát! Bent maradt velem a kórházba még ezek után is. És én őt veszítettem el. Megkellett volna halnom! Azt talán jobban viseltem volna mint a hiányát fogom! És tudom, hogy nem fog megbocsájtani...Elcsesztem mindent... De legalább most még utoljára itt van velem. Beszívhatom az illatát és érezhetem az ölelését!"

Egész éjszaka nem tudtam aludni. Furdalt a lelkiismeret,hogy képes lettem volna itt hagyni Justin-t  és mindenkit,aki fontos nekem. Legalább búcsúlevelet kellett volna írnom. Igaz,Justin mellettem volt,de kihasználva színészi tehetségemet alvást színleltem. Szerintem bevette, Szorosan,mégis törődően ölelt át,mintha csak egy porcelánbaba lennék,ami bármelyik pillanatban összetörhet. Imádom ezt az énjét.. Lehet,hogy önző vagyok,de ilyenkor csak is rám figyel és nincs senki más. Ki tudja zárni a világot. És ezzel együtt én is. De ez most kivételes eset volt. Ott feküdtem mellette elszorított kézzel,ami nagyon lüktetett. Éreztem a varratokat,amikkel összevarrták őket. De Justin mintha tudta volna,elkezdte gyengéden simogatni és adott rá puszikat. Úgy tettem,mint aki nem veszi észre,viszont felszisszenhettem álmomban,ennek ellenére nem esett le neki,hogy tettetem az alvást. Furcsa bizsergés lett Urrá a testemet,melynek jele a remegés volt. Libabőrös lettem és kirázott a hideg,érintése nyomán bőröm felforrósodott és égni kezdett. Nagyon nagy akaraterő kellett ahhoz,hogy fel ne keljek. 

-Justin..-nyöszörögtem,mintha álmodnék.-Kérlek ne... 

-Fann..- "ébresztett fel" simogatva az arcomat.

-Rosszat álmodtam.-kezdtem el sírni és hozzá bújtam.

-Naa,nyugi. Itt vagyok és ha mellettem vagy,nem eshet semmi bajod,oké?!

-Köszönöm Justin..-adtam egy puszit az arcára,amibe belepirult. Olyan cukiii....

-Alap,hogy a legjobb barátom mellett vagyok és segítek neki.

Ekkor láttam meg az arcát. Könnyes volt és vörös a sírástól. Ezt én tettem vele.. Ha nem mondom el neki,hogy szeretek valakit,akkor mindez nem történik meg.. Nem fogom neki elmondani az érzéseimet,mivel már tudja. De akkor sem lehetünk egy pár.. A management nem engedi és akkor Justin munkájának annyi. Ez az én hibám lenne,ezért inkább maradunk a csak barát szisztémánál.  Pedig nagyon szeretném megcsókolni,az arcát megsimogatni és kezemet a kezében érezni séta közben. Csak a munka az munka.. 

-Fanny,ha kiengednek a kórházból,akor elsetleg lenne kedved randizni velem..?

Most lesokkoltam..Mit mondjak??? Igen = azzal,hogy egy kapcsolatba is belemennék,amitől tartok, a Nem pedig azzal = hogy megint elutasítom és ismét itt kötünk ki..

-Hát nem is tudom Justin..Látod,mi folyik körülöttünk most is és ez szerintem korai lenne még.. Bocsi..-hangom eglepően őszintén és határozottan csengett,amit furcsálltam.

-Igazad van..Bocsi,egy tapló vagyok..-temette arcát a tenyerébe.

-Nem vagy tapló!

-De igen..

-Megverlek Bieber!

-Maga, McGartney? Ne nevettessen !-nevetett.

-Véged van!-ugrottam rá s csikizni kezdtem.

Próbált védekezni,de már könnyezett a röhögéstől. Ez az igazi Justin! Bár örökké tartana ez a pillanat..De ennek is vége szakadt..

-ÁÚ!!!-kiáltottam fel,amikor Justin véletlenl a kelleténél is erősebben a csuklómhoz ért.

-Jaj bocsii!!-riadt meg és megölelt.

-Semmi baj,nem akartad.

-Hát még jó,hogy nem!

A szemembe nézett,amiben megbánást,törődést és szerelmet fedeztem fel. Azok a csokibarna íriszei megbabonáztak. Teljesen rabul ejtette tekintete,amiből nem lehet szabadulni. Az idilli pillanatot azzal törte meg,hogy arca közelíteni kezdett az enyémhez. Ajkaink súrolta egymást,mikor el akartam fordítani a fejemet. De nem tettem! Halkan lihegtünk egymás  szájára,a körülöttünk izzó levegő miatt,aztán megtörtént a várva vált pillanat! Megcsókolt! Végre!! Szemeimet önkénytelenül is lecsuktam,s csak rá koncentráltam. Szánk teljesen összeillett. Először csak ízlelgettük egymást,majd megnyalta alsó ajkamat,aminek következtében elnyíltak telt ajkaim,utat engedve nyelvének,mely táncra hívta az enyémet. Hosszú csókcsata alakult ki köztünk,amiből más is lehetett volna,ha nemm nyít be az orvos,amire azonnal szétrebbentünk...