:3

Fannival elkezdtuk irni a kovi  reszt :333 Mondjuk ez meg 3 ora fele volt de naa XDDD♥♥♥♥♥♥♥
Am azrt nincs ekezet,mert telorol posztolok :33♥☺

17 Fejezet

Heyyhoo :DDDDMeghoztam a kövi részt :D Köszi,Fanni puszillak,hogy meg akartad ölni szegény gyereket XD Mondtam,mi lesz ;))))  Tudom,ratyi és rövid lett,de naaa:DDDDDDD Jó olvasást!!!:3♥

Vivi.xx.

"Nem hiszem el hogy a legeslő gyerekünk meghalt! Talán ez egy jel hogy várnunk kéne még? Nem tudom de ez akkor sem lehet igaz! Egyszerűen lehetetlen!!"

Nem voltam képes erősnek maradnom. Biztos tévedés történt! Lehetetlen,hogy vége legye! Miért büntet minket a sors?? Csak boldog akarok lenni!!!-Kincsem,nyugi..-szipogott Justin.-De hogyan???-borultam ki.-Várj itt..-állt fel és sétált ki. Ezalatt én kiadtam magamból a bánatomat,és üvöltöttem. Az orvosok már nyugtatót adtak,de nem hatott. Mindent megpróbáltak,sikertelenül... Justin visszajött közben az orvossal és egy látszólag tapasztalt szülészorvosnővel. -Jó napot. Mrs. Kahm vagyok. És,mint látja,4 hónapos kismama.-mosolygott és ránézett a monitorra,miközben az orvosom újra megvizsgált. -Na..?-Juju.-Tudhattam volna,hogy nem magát kell ide osztanunk,Mr. Greey!-vágta fejbe Mrs. Kahm.-Miért?-Azért,mert maga még csak egyetemista és gyakorlaton van. Nem tudom,ki a tanára,de az biztos,hogy nem jól tanította meg az alapokat. -És ez most mit jelent?-szipogtam.-Azt,hogy a baba életben van csak ez a tökkel ütött nem tudta megtanulni az anyagot..-nézett szúrós szemmel Mr.Greey-re. -Hála az égnek!-öleltem át Justint. (Már amennyire tudtam.)-Nyugodjanak meg,minden rendben van vele. Küldök maguknak egy tapasztaltabb orvost,aki feltehetően normálisan elvégzi a feladatát.-Köszönjük szépen. Most hatalmas kő esett le a szívünkről.-törölte le a könnyeit Juju.-Csak a munkámat végzem. És most elviszem ezt a zöldfülűt innen az ideggyógyászatra. Ott,tudom,hogy boldogulni fog.-mosolygott ránk és elment.-Látod,éreztem,hogy tévedés volt!-Juju.-Észrevettem.-adtam puszit az arcára.-Hazaviszel,kincsem?-Haza. Anyukádék körülbelül 1,5 óra múlva jönnek haza. Kíváncsi vagyok,mi lesz..-Hát arra én is.-mondtam,miközben a folyosón sétáltunk.-Jól vagy?-Igen..-Látom,hogy van valami!-Szédülök..kissé sok nyugtatót kaptam...-stem össze a karjaiban. Innen se kép,se hang..
/Justin szemszöge/Hirtelen történt minden. Azonnal elkaptam,amint összeesett és orvost hívtam hozzá,aki el is vitte. Rögtön kirobbant belőlem a sírás,hogy mi lehet a baj. Mi van,ha az altató miatt elvetél? Nem,ez nem lehet!!! Leültem a váróba,hozzá pedig 5 doki is bement. Nem bírtam abbahagyni a sírást,mert mindennél jobban szeretem őket és egyáltalán nem szeretném elveszíteni egyikőjüket sem..-Mr. Bieber?-jött ki egy nővér.-Igen.?-kérdeztem.-Miss McGartney jól van.-És a baba??-Ő is.-mosolygott.-Hál' Istennek!-sóhajtottam fel.-Csak a nyugtatóból sokat kapott,ami abszolút gyerekbarát,vagyis nem lehet ettől baja a babának,csak nagyon sok mennyiségben és ez távol van attól.-Értem.Köszönöm. Bemehetek hozzá?-Persze,nyugodtan!-mondta és elment.Halkan nyitottam be a kórterembe és megláttam Őt! Akit mindennél jobban szeretek a világon. Még aludt.Kissé nyúzott volt,de így is a legesleggyönyörűbb lány!!! És az enyém. Rohadt nagy mázlista vagyok. Az idilli pillanatot a telefonom szakította meg. A kijelzőn Apám neve villogott.......

16.fejezet

Haliho:D<3 Meghoztam az új részt:3 Ezen most nem gondolkodtam sokáig:DD Jó olvasást:)

XxFanni

-Jaa,értem.. Láttam a tévében,hogy együtt vagytok. VÉGRE!

Ezen mosolyognom kellett. "Végre" Tehát Pattie is örül nekünk. Most lett teljes az életem.. Csak a gyerekkel még sok gndunk lesz.........

Miután kiöblítettem a számat kimentem és leültem hozzájuk a kanapéra. Justin átkarolt Pattie pedig megszólalt.
-Gratulálok!-mondta őszintén. Látszik, hogy örül nekünk.
-Köszönöjük!-mosolyogtam.
-Mikor mész orvoshoz?-kérdezte Pattie.
-Holnap után megyünk!-válaszoltam. Hirtelen hallottuk, hogy kopognak. Pattie felállt és knyitotta.
-Justin itt van?-hallotuk Scootert.
-Igen!-mondta Pattie mire Scooter bejött Selenával (??) az oldalán mire mi felálltunk és feléjük fordultunk.
-Justin te normális vagy??-kérdezte idegesen Scooter.
-Teljesen miért?-válaszolt higgaadtan Justin.
-Elmodjátok a nyilvánosságnak, hogy Fanny terhes????? És hogy együtt vagytok?? Neked itt van Selena!-mutatott a mellette álló lányra.
-Egy: Igen elmondtuk mert ez így van és mivel megtartjuk előbb utóbb kiderül. Kettő: Mivel együtt vagyunk tudniuk kell!-húzott maga mellé Justin.-És mi az hogy nekem itt van Selena?? Azt hiszem én döntöm el kivel járok és én azt választom aki szeretek! Szóval ez Fanny!-jelentette ki.
-Akkor most én?-kérdezte Selena aggódva.
-Akár el is mehetsz!-vontam vállat mire ő sértődöttem megforudlt és el ment. 
-Te szerintem befoghatnád mert Justin miaattad nem dolgzik már!
-Oh tényleg? Ha már nem dolgozik akkor neked mi közöd van hozzá hogy kivel jár?-vontam fel a szemöldököm amire ő nem tudod válaszolni.
-Nyugi már!!-szólalt meg Justin. -Vissza akartam menni dolgozni. De így hogy nem fogadod ezt el esélytelen!
-És ha elfogadom?-sóhajtott.
-Újra én leszek a tini bálvány!-mosolygott. 
-Rendben!-bólintott. 
-Akkor végre megint élheted az álmaid kicsim!-csókoltam meg.
-Veled már azt élem!-mosolygott.
-Ezt ne előttem!-kérte Scooter.-Akkor majd beszervezek egy interjút hogy bejelnhess visszaöttél!-mondta Scooter mire Justin bólintott.
-Na akkor én megyek is sziasztok!-mondta és elment.  
-Át megyünk hozzátok?-kérdezte Justin egy perverz mosolyog kíséretében.
-Mehetünk!-nevettem. 
-Nem baj ha itt hagyunk?-nézett Pattie-ra Justin.
-Nem dehogy mennyetek csak!-mosolygott. 
-Akkor szia anya!-adot neki egy puszit Justin.
-Szia!-köszöntem el én is majd kint beültünk Justin kocsiába és elindultunk hozzánk. 
-A fiúkat nem hívjuk átt hozzánk?-kérdeztem miközbe a telefonomat babráltam.
-Turnén vannak!-válaszolt vezetés közbe.-Meg amúgyse hívnánk! Mikor legelőször feküdtünk le nem emlékeztünk rá! Azt hiszem itt az ideje egy melékezteset is csinálni!-pilantott rám mosolyogva. 
-De vigyáznod kell a babára!-figyelmeztettem.
-Rá mindig fogok!-miután odaértünk hozzán és bementünk Justin bezárta az ajtót és a falnak nyomott persze nem durván és a nyakamt kezdte el puszilgatni. 
-Juju-sóhajtottam.-Menjünk fel!
-Igenis hercegnő!-kapott fel és a szobámig meg se állt ott pedig ledönött az ágyra. Felhúzta a pólómat és nyomott rá egy puszit. -Várlak csöpség!-mondta mire elmosolyodtam. Justin épp levete a pólómat amikor megcsörrent a telefonom.
-Nehogy felvedd!-kérte. Én kicibáltam a zsebemből és megnéztem ki az. Anya villogott a kijelzőn.
-De ez muszáj!-mondtam és megnyomtam a fogdást. -Szia!-szóltam bele.
-Szia Fanny! Csak azért hívlak, hogy elmondjam. Mivel nem szoktunk találozni, hogy háromnap múlva azaz szombaton otthon leszünk. 
-Ú komolyan?
-Igen!
-Már alig várom! Van mit bejelentenem!-mondtam. Justin hirtelen leszált rólam és kiment.
-Én is de most le kell tegyelk! vigyázz magadra szia!-mondta.
-Szia!-tettem le. mivel nem tudtam hova mehetett Justin ezért lementem ahol  Scooterrrel beszélgetett. 
-Vasárnap lesz egy interjúd!-mondta Justinnak mikor leértem.
-szia!-köszöntem neki.
-Szia!-mondta rám se pillantva. Miután Justinnal megbeszélték a dolgokat el ment. 
-Na folytatjuk?-ölelte át a derekam Justin és megcsókolt.
-Már nincs kedvem. Elfáradtam. A baba leszívja az összes energiám!-mondtam szomorúan.
-Biztos?
-Ahha!-bólintottam. 
-Akkor menjünk aludni!-mondta és felmentünk. Átöltöztünk és befeküdtünk az ágyba ő pedig magához húzott. 
-Szeretlek Justin!
-Én is picim!-puszilt bele a hajamba majd el is aludtunk.

~3 nap múlva~

Mivel anyáék délután lesznek itthon Justinnal délelőtt dokihoz mentünk.  Ott kivártuk a sort és be is jutottunk. 
-Jó napot!-köszöntünk.
-Jó napot!-mosolygott ránk az orvos.-feküdjön ide fel!-mutatott az ágyra. Én megtettem amit mondott majd ő a hasamra kente a hideg zselét és elkezdte nézni a babát. A monitort néztem bár én ehhez nem értek szóval az orvos arcát kémleltem miközben Justin melttem állt és a kezemt fogta. Miután a doki végzett sóhajtva tette vissza a dolgokat.
-Baj van doktor úr?-kérdezte aggódva. 
-Sajnos igen!-bólintott.
-Mégis mi??-kérdezte aggódva Justin. 
-Sajnálom de a baba nem él!
-MICSODA????????-kérdeztem és elbőgtem magam. 
-Én most magukra hagyom önöket!-ment ki az orvos.
-Ez nem lehet!! Ilyen nincs!!-bőgtem. 
-Szerelmem nyugodj meg!-próbált Justin nyugtatni de láttam, hogy neki is legördült egy könnyecsepp az arcán.
-Ez miért velünk történik????miért???-bőgtem tovább.Nem hiszem el hogy a legeslő gyerekünk meghalt! Talán ez egy jel hogy várnunk kéne még? Nem tudom de ez akkor sem lehet igaz! Egyszerűen lehetetlen!!  

15.Fejezet

Heyyhooo :DDDD Fanni most nekem adta fel a leckét :D Már tudom is,hogy milyen érzés :D Sokat gondolkodtam azon,hogy mi lehetne a megfelelő folytatás de tőlem csak ennyire telt ://// Jó olvasást. :) 

Vivii xx

""...addig nyomtam a csnegőt míg ki nem nyitotta. 

-Justin hát te?-lepődött meg.
-Melletted fogok állni! Mindig! Nem hagyhatlak itt ilyen állapotba meg amúgy se!! 
-Ez a döntésed??
-Igen! És gyerekkel vagy gyerek nélkül is de itt leszek neked!!
-Szóval akkor......
-Gyereket akarok...Tőled!-mondta ki mire én levegőt nem kaptam.... "

/Fanny szemszöhe/

Gyereket akar...tőlem....én megfagytam és ott álltam,mint a cövek. Lábam a földbe gyökerezett és meg sem moccant. Látva ezt,Juju aggódó pillantást vetett rám. Ha  ő nincs ott,biztos,hogy valami bajom lesz. De nem lett. A térdem megrogyott és felmondta a szolgálatot. Nem voltam jól. A hasamba éles fájdalom nyílalt. Elviselhetetlen volt...Justin elkapott,én meg csak szenvedtem. Nem tudta,mi történt. Nem tudtam kinyögni. Letett a kanapéra és a homlokomra rakott vizes kendőt,és a hasamat kezdte el simogatni. Hihetetlen,de jobb lett és a fájdalom lassan enyhült. 

-Már jobb?-kérdezte.

-Igen..Csak hirtelen sokként ért a kijelentésed..

-Elhiszem,de ne húzd fel magad. Nem tesz jót egyikőtöknek sem. 

-Tudom,Juju,de ezt meg kell beszélnünk..

-Úgy hiányzott már ez!

-Mi?

-Az,hogy Jujunak hívsz! Imádom,mikor kimondod!

-Justin! Most ezt a témát hanyagoljuk! A gyerekről van szó és az életéről! Ez nem játék. Nem kéne már mindent elhülyülni. 20 évesek vagyunk. Fel kell nőnünk..Akármilyen nehéz is..

-Jó,jó..Értem én... Akkor..Te mit szeretnél..?

-Én őszintén el szeretném vetetni.. Ninc meg az a családi háttér,amire szüksége van.. Házam sincs,pénzem is alig..anyáék tartanak el,úgy,hogy hajnali 4-kor mennek dolgozni,és 12-re érnek haza este.. Alig látom őket! Mégis vagyok és legalább arra kapok valami kis összeget,hogy főzzek magamra..

-Tudom..De én mg szeretném tartani! Igen-igen..korai meg minden,de akkor is szeretném..Fanny,én..veled akarom leélni az életemet.!-mondta már-már sírva.

-Tényleg..?

-Igen!

-Justin.öntsünk tiszta vizet a pohárba,jó..?

-Oké.

-Mindig is szerettelek!-nyögtem ki végre.-Csak féltem mindentől és nagyon fájt az elvesztésed! Nem akartam rosszat!-kezdtem el bőgni. 

-Jaj prücsök!-ölelt át.-Semmi baj! Az már a múlt! De ő..-simogatta meg a hasamat-.. a jövőnk! Aki értelmet adhat az életnek és segíthet abban,hogy felelősségteljesek legyünk!

-Igazad van..

-Fanny Louise McGartney. Lennél a barátnőm?-tette fel a kérdést,amire már régóta vártam.

Keserű sós könnyeimet most örömkönnyek váltották fel. Azonnal a nyakába ugrottam és megcsókoltam. Végre! Végre megtört a jég! Vége minden szenvedésnek! 

-Ez egy igen?-nevetett,mikor elváltak ajkaink.

-Egy hatalmas IGEN!-mosolyogtam. 

-Szeretlek!

-Én is szeretlek!

-Akkor most a baba marad?-kérdezte mosolyogva.

-Marad. Feltéve,ha mindig elkísérsz a vizsgálatokra és folytatod a munkádat. 

-Ígérem! A gyerekért és érted bármit! 

-Jaj,de cuki vagy!-adtam egy rövid csókot neki.

-Na,velem jössz?

-Hová?

-Először is: ide a ház elé. Itt vannak a riporterek és a fotósok..

-Nyilvánosság elé akarod tenni?

-Igen. Akarod?

-Akarom hát!

-Rendben. Utána elmegyünk anyuhoz,rendben?

-Jól van..Akkor menjünk...

-Ideges vagy?

-Egy picit..-nyeltem nagyot.

-Semmi okod rá!-csókolt meg és a hasamra tette a kezét. 

Lassan kisétáltunk,minek következtében mindenhol kamerák és fényképezők hangja és fénye támadott meg minket,tucatnyi kérdéssel.

-CSENDET!-kiáltott Justin.

-Együtt vagytok?-hangozz el az első kérdés.

-Igen.-válaszoltunk büszkén.

-És hogyhogy????

-Úgy,hogy a kezdetektől fogva kettőnk közt legjobb baráti viszony alakult ki,ami átment komolyabb szintre,csak vakok voltuk s millió marhaság után szétváltunk,ami nem tett jót egyikünknek sem. Egy éjszakán azonban újra találkoztunk,mondjuk részegen,de találkoztunk!

-Fogadok egy baba van a dologban!!!-hangozz el egy rajongói fintorgás-szerű hang.

-Igen! Gyereket várok.-jelentettem ki. 

Mindenki pusmogott és a tömeg lassan szétfoszlott. Nem tettek fel sok kérdést,így hamar a köcsiba ülhettünk. 

-Mi a baj?-Juju.

-Hányingerem van... Nagyon is...

-Akkor sietek! És vigyázok is!

-Kérlek siess,mert ide hányok..

A gyomrom kavargott és nem érzékeltem semmit a külvilágból. A gyomrom sava már marta a torkomat,olyan szinten kapott el a hányinger. Régen szerettem tömegbe járni,de most hogy van egy baba a hasamban,úgy látszik,hogy kevés ideig tudok a közelükben lenni. És a kocsikázást sem nagyon szeretem..Justin még épp időben ért oda a házukhoz. Már épp szálltam volna ki,mikor pr fotós odajött. Justin persze távol tartotta őket. 

-Most akkor a karriered újra beindul?

-Írtál magányodban új dalt?

-Menniyre szereted Fanny-t?

-Mióta terhes?

-Mikor tudtad meg?-hangzottak el a kérdések.

-Majd twitteren mindent megválaszolok! Most hagyjatok!-küldte el őket onnan.

-Justin,kérlek vigyél be,,,-nyeltem nagyot.

Szó nélkül felkapott és a mosdóig cipelt. Ott bezárkóztam,majd kijött belőlem minden,holott,alig ettem egész nap.

-Mi történt?-hallottam kívülről Pattie hangját.

-Hányinger.. Nem bírja a tömeget.

-Jaa,értem.. Láttam a tévében,hogy együtt vagytok. VÉGRE!

Ezen mosolyognom kellett. "Végre" Tehát Pattie is örül nekünk. Most lett teljes az életem.. Csak a gyerekkel még sok gndunk lesz.........

14.fejezet

Sajnálom, hogy ilyen későn hozom a részeket csak sok dolgom van:/ de itt az újjabb:))) 

XxFanni

Megdermedtem. Nem tudtam megszólalni. Terhes? Tőlem?? Ez nem lehet igaz..... Már majdnem elfelejtem,erre most teherbe is ejtem.. Király.. Akármennyire is óvtam magam ettől az egésztől,muszáj lesz vele beszélnem......

Elővettem a telefonom és Fanny-t hívtam.

-Szia!-vette fel kicsit félve.

-Szia! Anya mondta, hogy beszélnünk kéne. Tudunk találkozni? 

-Persze!

-Akkor átmegyek! 

-Rendben szia!-köszönt el.

-Szia!-tettem le. -Átmegyek Fanny-hoz-néztem anyára mire ő csak bólintott.Lementem majd kint beültem a kocsiba és elmentem. Fanny háza előtt kiszálltam és megálltam az ajót előtt. Féle a találkozástól. Nagyon. Mert iszonyatosan hiányzik! Egy nagy levegő vétel után becsengettem. Már inkább nem nyitok be úgy mint szoktam. Nyílt az ajtó és Fanny lépett ki rajta. Mint mindig most is gyönyörű volt.  
-Szia!-mosolyodott el kínosan.-Gyere be!-állt el az ajtóból így be tudtam menni. Leültünk a kanapéra és csend telepedett ránk. Fogalmunk sem volt mit mondhatnánk egymásnak. Majd hirtelen Fanny szólalt meg.

/Fanny szemszöge/

A kínos csendet én törtem meg.
-Gonodlom Pattie mondta miért kellett találkoznunk.
-Igen mondta.....És te mit szeretnél?
-Őszintén? Elvetetni. Semmi értelme nem lenne annak ha megszülném. Te senkiről nem akarsz hallani én pedig egyedül nem bírnám! 
-Komolyan így döntöttél? Semmi beleszólásom?
-Ezért kel beszélnünk. Hogy te hogy állsz a dolgokhoz!-mondtam. 
-Én mindig is szerettem volna gyereket! -mosolyodott el szomorúan.-Csak nem így és nem most-sóhajtott.
-Na látod! Akkor szerintem ezen nincs mit tovább beszélnünk! Akkor vigyél el a dokihoz!-áltam fel. 
-Most??? De én nem vagyok még ebben bztos, ohgy nem akarom!-akadt ki.
-De Justin ezzel nem lehet sokáig várni! Egy idő után már nem lehet elvetetni!!!-emeltem fel a hangom. 
-Adj időt estig! Kérlek!
-Jó-sóhajtottam. 
-Akkor este vissza jövök!-indult ki az ajtón. 
-Oké-bólintottam nehezen. Nem akartam, hogy elmenjen. Magam mellett akartam tudni! De úgy tűnik neki nem hiányzom. Ő könnyen túltette magát rajtam. Nekem is ezt kéne tennem! -Fanny!-fordult visza. 
-Igen?-kérdeztem. 
-Jól vagy?-most megfogott. Nem mondhatom neki azt, hogy rohadtul hiányzik és hogy sajnálok mindent! Nem hinné el...
- Igen-nyögtem ki végül. -És te?-kérdeztem vissza talán azért is hoy tovább legyen velem. 
-Megvagyok-bólintott és ki ment az ajtón. 

/Justin szemszöge/

Miután elmentem Fanny-tól egy olyan bárba mentem ahol tudtam tartják majd a szájukat, hogy ott jártam. Leültem egy wiskys pohár kíséretében és gonodlkoztam. Én szeretem Fanny-t! És gyereket is szeretnék talán tőle csak ez rosszkor csúszott be. De nem hagyhatom magára ilyen helyzetben. Én nem ez vagyok! Szüksége van rám és ezt tudom akár bevallja akár nem. Őszintén szólva nekem is szükségem van rá. Ezt a kötődést pedig lehet, hogy a gyerek adná meg? Vagy először újból egymásra kellenne találnunk és utána belevágni a baba projektbe? Persze csak ha ő is akarja. Nem tudom de egy biztos.....mellette kell lennem mert egyedül nem bírja elvisleni!És nagyon hiányzik!!!! Úgy mint soha senki! Akármennyire is próbáltam őt elfelejten nem megy! Nem lehet azt az embert csak úgy elfelejteni akit az életednél is jobban szeretsz! Ez lehetetlen! Vissza kell hozzá mennem és mellette kell állnom!! Ettől a gonodlattól vezérelve pattantam fel a pult elől és mentem eégszen a kocsimig onnan pedig Fanny-hoz ahol addig nyomtam a csnegőt míg ki nem nyitotta. 
-Justin hát te?-lepődött meg.
-Melletted fogok állni! Mindig! Nem hagyhatlak itt ilyen állapotba meg amúgyse!! 
-Ez a döntésed??
-Igen! És gyerekkel vagy gyerek nélkül is de itt leszek neked!!
-Szóval akkor......
-Gyereket akarok...Tőled!-mondta ki mire én levegőt nem kaptam.... 

13.Fejezet

Heyhoo:DDDD
Hoztam a következő részt ))) Igazából Fani,nekem nem kell annyit gondolkodom rajta XDDD csak úgy jön és írom xddd♥ Amúgy nem kapom be a kisujjad:'DD nekem is van :'DDD 2 is :'DDD Mondjuk görbe de naa XDDDDD♥
Jó olvasást :'DD♥

Vivii.xx.

"-Igenis fontos vagy! El se tudod képzelni mennyire!-suttogta már szinte az ajkaimba. Pár centit választott el minket egymástól ami nem tartott sokáig mert puha ajkait enyémre tapasztotta. Megharapta alsó ajkam bejutást kérve amit gondolkodás nélkül megadta így nyelvünk táncot járt egymással. Ez a pillanat se tartott sokáig mert kivágódott a stúdió ajtaja majd Selena és Scooter lépett ki rajta idegesen..... "

Ha szemükkel ölni tudtak volna én már ott helyben meghaltam volna,de nem érdekelt a dühük. Legalább el tudtam búcsúzni Tőle. Selena rögtön sápítozni kezdett,hogy mit csókolgatom a pasiját. Pasiját?? Eszem megáll..Ennek Management szaga van..

-Selenácska. Kezdjük ott,hogy én már lassan 20 éve ismerem,míg te csak,mióta híres. Te a hírességet látod benne,meg a pénzt. De én nem. És nem is én csókoltam meg,hanem ő engem szóval kuss van.-sziszegtem.

-Jó,én leszarom! Juju az enyém!-lépett mellé és lesmárolta,de Justin-nak betelt a pohár. 

-ELÉG VOLT! Most már unom az egészet!Felmondok!-üvöltötte.

A vér is megfagyott mindenkiben. A hangja visszhangzott és rá figyeltünk. Arca meg se rebbent,csak ment tovább. Ott hagyva engem. Hát eddig tartott. Feladta. Justin Bieber megtört és feladta a karrierjét,amit évek alatt épített fel. És ezt mind miattam,mert én balfék idejöttem üvöltözni...Ez is az én hibám..Gratulálok Fanny....Selena persze rögtön felpofozott. Nem reagáltam semmire.  Csak tűrtem és tűrtem. Scooter-t nem érdekelte. Felőle akár holtra is verhetett volna,de Justin nem hagyta annyiban. Lévén,hogy nem üthet meg egy lányt,leszedte rólam és a fűre dobta. Engem felsegített,de mint egy zombi,lépkedtem mellette,teljesen ledermedve,attól,hogy a karrierjének vége. És miattam.... Észre sem vettem semmit,nem érzékeltem a külvilágot. Ha atombomba robbant volna fel mellettem,az sem keltett volna fel. 

***

A napfény égette a szememet.1 hónap telt el azóta a nap óta,hogy Justin felmondott,és útjaink végleg elváltak. Akármennyire is próbáltam,nem tudtam őt elfelejteni. De ez van. Ezzel a tudattal kell mostantól együtt élnem. Elintéztem magamnak,hát viseljem is el, A sajtó tele volt Juju visszavonulásával és azzal,hogy én vagyok az oka. Persze nem nyilatkoztam. Justin pedig csak arról nem,amikor rólam volt szó. Láttam rajta,hogy nem is viseli meg az elválás,de lehet,hogy csak álcs. Ez volt egy hónapja. Azóta semmi. Pattie-val is próbálom tartani a kapcsolatot,de nehéz. Justin megkérte,hogy senki semmit ne tudjon róla,mert egyedül akar lenni. És nem is hibáztatom az anyát emiatt,mert én is megtenném a helyébe. Elvégre a fia,akinek sok volt már a hírnév. A szülinapunkat is szűk családi körben ünnepeltük külön..Az ajándéka még mindig nálam van..

Tudom,hogy nem helyes,amit tettünk. Főleg az az este,mikor két hete újra találkoztunk. Totál részegen történt egy,s más.... Persze eredménnyel. Nem tudtam mihez kezdeni. Így szóltam Louis-nak,hogy Eleanor-t küldje át hozzám,mert nagyon ki vagyok bukva.

-Nem tudom,mihez kezdjek..-szipogtam,El-hez bújva.

-Én sem tudom.. Szereted még..?

-Még kérdés??? Szeretem hát!!!

-Akkor mondd el neki.

-Hogy a fenébe? Életjelet sem ad magáról!

-De gondolom Pattie beszélőviszonyban van vele.

-Igaz..de nem tudom,megtartsam e..

-Figyelj ez lesz a legegyszerűbb,hogy elmondod az anyjának,hogy szóljon Justinnak,hogy meg kell ezt beszélnetek.. Nincs mese,itt egy életről van szó!

-Igazad van..szólok neki...Köszi a segítséget..-öleltem át,ő pedig bólintott,jelezvén,hogy bármikor.

Elővettem az IPhone-om,amit még Juju-tól kaptam,és beütöttem Pattie számát. ***-*** 

Kicsöng...

-Szia,Fanny!

-Szia..-szipogtam

-Mi a baj?? Történt valami??

-Igen,történt...az,hogy egy hete lefeküdtem a fiaddal..-közöltem vele egyenesen. 

-És ez most mit jelent..?

-Azt,hogy beszélnem kell vele!

-Tudod,hogy nem lehet...

-Kérlek! M,uszáj..

-Fanny...

-Pattie-értsd meg... Az unokád van a hasamban..

-TESSÉK????

-Jól hallottad..

-Te jó ég..Erre nem számítottam.. Mindenre fel vagyok készülve,de.. ez váratlanul ért..

-Szóval?

-Megbeszélem vele,rendben?

-Köszönöm..

-Akkor le is teszem.. Vigyázz magatokra.

-Jó.Szia..

-Szia..

Letettem a telefont és elaludtam a kimerültségtől...

/Justin szemszöge/

Rettenetesen hiányzik. Úgy,hogy nincsenek rá szavak. Ez volt tőlem a legrosszabb döntés,ráadásul le is feküdtünk,amire jó lenne emlékezni... Teljesen tönkretettem magam,amiről anyám is tud. Sok új tetkóm van a hegeim miatt. Nem akartam,hogy lássa akárki is.. Így eltakartattam. Sokat fogytam az elmúlt időbe,egyre gyakrabban cigizem és már a drogokig is eljutottam.. Egy roncs vagyok. Megtörtem..

-Justin!

-Igen,anya?

-Gyere i,beszélnünk kell. 

Miről van szó?-mentem ki.

-Fanny hívott és...

-Anya,megmondtam,hogy róla nem akarok hallani semmit sem,mert így is fáj az elvesztése.

-Hallgass végig.-sóhajtott,én pedig hallgattam.-Elkerülhetetlen lesz a találkozásotok. Ugynis meg kell beszélnetek pár dolgot..

-Miért?

-Tudok a szexről.. És ennek következménye is van.

-Mi?

-Teherbe ejtetted. 

Megdermedtem. Nem tudtam megszólalni. Terhes? Tőlem?? Ez nem lehet igaz..... Már majdnem elfelejtem,erre most teherbe is ejtem.. Király.. Akármennyire is óvtam magam ettől az egésztől,muszáj lesz vele beszélnem......

12.fejezet

Sziasztok:)<3 Bocsánat a késői részért csak sok dolgom is volt meg a Vivi újra megadta a feladatot szóval kellett idő mire gondolkozok. De este csak így hopp beugrott:D Hát Vivi kapd be a kisujjam;)<3 Na jó olvasást:)<3 Remélem tetszeni fog:)

XxFanni

" Szia,Fanny!

Először is. Bocsánatot kérek a tegnapiért..

Másodszor meg: Sajnálom,amit teszek.. De jobb lesz neked nélkülem.. Kérlek,felejts el engem! Kérlek.. Én is megpróbállak,de nehéz lesz.Bele fog telni egy kis időbe.... Szóval csak annyi,hogy remélem,boldog leszel nélkülem is.. Szeretlek... ♥

Justin Bieber xx."

Lefagytam...Elhagyott.............. 

Nem hiszem el hogy egyszerűen így elment. Nem tudom megtenni amit kér. Nem tudom elfelejteni!!!!! Elment.....és komolyan gondolta.....Kitört belőlem a bőgés.....NEM TEHETI EZT!!!!!!! Nyílt az ajtó amin Louis lépett be. Gondolom Justin felhívta őket.
-Fanny nyugodj meg!-ült le mellé és átkarolt.
-De nem tudok!! Elhagyott!!! Elment!!! Nem láthatom többet!!!!!-szipogtam. 
-Minden rendben lesz-nyugtatott Louis kevés sikerrel.
-Nem, nem lesz! Meg kell találnom!-pattantam fel hirtelen. 
-De nem mehetsz el..-fogta meg a kezem.
-Oh, csak figyelj!-mentem ki az ajtón ahol Zayn ült. 
-Hova mész?-állt fel.
-Megkeresni Justin-t!-jelentettem ki majd letörölve a még arcomon lévő könnycseppet elindultam. Hát itt nem igen figyelnek a betegekre mert sikeresen kiértem. -Fiúk kérlek vigyetek Pattie-hoz. -fordultam feléjük.
-De....-kezdte Zayn. Tudtam mit akar mondani ezért a szavába vágtam.
-Nem! Nem kellene itt maradnom és legalább utoljára beszélnem kell Justin-nal!
-Jó!-sóhajtott. Beültünk a kocsiba és elindultunk Pattie-hoz. Nagyon remélem, hogy mond valamit mert szerintem ezt Justin se gonodolta komolyan. Hogy elmegy úgy hogy rendes magyarázatot se ad csak egy cetlit amibe arra kér felejtsem el. De ez már itt megbukott mert nem megy! A legjobb barátom egyik percről a másikra elmegy úgy hogy azelőtt újra jónak látszódtak a dolgok. De a látszat néha csal... Pattie-ék előtt Zayn lefékezett. 
-Köszönöm fiúk! Innen megoldom!-nyomtam egy puszit az arcukra.
-Biztos?
-Igen!Sziasztok!-nyitottam ki a kocsi ajtót és kiszálltam ők pedig elhajtottak. Bekopogtam Pattie-hoz és vártam. Nem kellett sokat mert nyílt az ajtó és Pattie mosolygott rám.
-Szia Fanny de rég láttalak!-ölelt meg. -Hogy vagy?
-Hát őszintén, nem valami jól!-vallottam be.
-Mi a baj? Gyere be!-állt ez az ajtóból így bementem és leültünk az étkező asztalhoz.
- Justin.....
-Uh.....
-Szóval hallottad-mosolyodtam el szomorúan.
-Igen elmondta, hogy......-hagyta abba.
-Hogy??-kérdeztem egyből.
-Nem mondhatom el....Megkért rá...
-Pattie kérlek! Beszélnem kell vele!!! Akkor legalább azt mond meg hol van!!!
-Nem.......
-Pattie!!! KÉRLEK!-könyörögtem.
-Jó-sóhajtott.- A stúdióban van!
-Köszi!-pattantam fel. -Még beszélünk!-siettem ki az ajtón. Beálltam a buszmegállóba és vártam. Mikor az odaért felültem rá és a stúdióhoz legközelebb szálltam le ahonnan besétáltam. Nem érdekelt senki egyből be is mentem ahol Scooter szúrós szemekkel nézett rám, Justin meglepődve és volt ott még egy személy....egy személy akinek nem örültem. Selena....aki kárörvendően vigyorgott. 
-Te mit keresel itt?-kérdezte Scooter. 
-Justin-hoz jöttem!-maradtam nyugodt. 
-Kiengedtek a kórházból?-állt fel Justin.
-Nem éppen de ez most nem fontos! Otthagytál......elmentél úgy hogy csak egy cetlit hagytál és azt hitted ennyi volt???
-Fanny én.....
-Justin!-vágtam közbe.-Te nem tudod mennyire fontos vagy nekem! Nélküled egy senki vagyok!
-Persze kell a hírnév!-szólalt meg Selena.
-Meg ne szólalj mert nem vagyok jó kedvembe!-néztem rá.-Legalább magyarázd meg!
-Figyelj ez így sokkal jobb lesz mindkettőnknek.......-hajtotta le a fejét.
-Az biztos...nem kevered szarságokba-bólintott Scooter.
-Én soha nem kevertem semmibe!-kértem ki magamnak. -Justin ezt te se gondoltad komolyan! -miután ezt mondtam bevillant. Scooter...Selena.....-Értem én!! Azt megtiltják  hogy velem legyél mert nem vagyok híres de Selena már nem baj mert az nem "ciki" mi?-kérdeztem már a bőgés határán.-És te meg se próbáltál tenni semmit az ellen, hogy Scooter is elfogadjon....Inkább írtál egy levelet és ennyi!!!-emeltem fel a hangom.
-Félre érted!! Én bántalak téged úgyis hogyha nem akarlak! Ez így lesz a legjobb!-mondta Justin.
-Maximum neked!!! Meg ezeknek!-mutattam Selenára és Scooterre. -De én elveszítettem a legjobb barátomat és az utolsó embert aki maradt nekem! 
-Fanny én nagyon sajnálom de így lesz a legjobb-hajtotta le Justin a fejét. 
-Persze....gondolom.......-nevettem kínosan. -De tudod mit? Akkor legyél boldogok mellettük! Felejts el ha ennyire ezt akarod de ha többet nem hallasz rólam, ne csodálkozz-mentem ki az ajtón. Az utcára kilépve elbőgtem magam. Ennyi volt.....VÉGE. Hirtelen egy kéz fogta meg a karom és maga felé fordított.
-Ugye nem fogsz megint hülyeséget csinálni?-nézett komolyan a szemembe Justin.
-Neked már nem mindegy?-flegmultam.
-Nem rohadtul nem! Szólok a fiúknak hogy figyeljenek rád!-vette elő a telóját. 
-Jah persze hogy a fiúk...nekem nem kell testőr....Ha neked nem vagyok elég fontos ez van...Megértem......ilyen a sztár élet-mosolyodtam el és elakartam indulni de ő maga elé húzott majd kezét a derekam köré fonta. 
-Igenis fontos vagy! El se tudod képzelni mennyire!-suttogta már szinte az ajkaimba. Pár centit választott el minket egymástól ami nem tartott sokáig mert puha ajkait enyémre tapasztotta. Megharapta alsó ajkam bejutást kérve amit gondolkodás nélkül megadta így nyelvünk táncot járt egymással. Ez a pillanat se tartott sokáig mert kivágódott a stúdió ajtaja majd Selena és Scooter lépett ki rajta idegesen.....