25.fejezet

Meghoztam a következő részt de kérlek titeket komizzatok:)

XxFanni 

"Azonnal a pincét vettem célba ,ahol végre megtaláltam . Nem volt magánál. Keze véres volt,egy monokli dìszìtette arcát,ami fel volt dagadva.. Selena  volt,ez tuti. Megölöm..... Felkaptam szinte már élettelen testét és a kórházat céloztam meg...Csak bírja ki...Nélkülük senki vagyok....."

A Kórházba berohantam Fanny-val a kezemben ahol rögtön ávették az orvosok. Megmondtam mi történt és elvitték őt. Ha bármi baja esik Fanny-nak vagy akár a babának akkor nem állok jót magamért! Hogy juthatott eszébe elrabolni..Ez már mindennek a teteje!! Ilyet ép elméjű ember nem csinál!!! De ha ehhez Scooternek bármi köze van....Miután megtudom mi van Fanny-val egyből hozzá megyek és megkérdezem tőle mit tud erről az egészről.  10 percet vártam kint a váróban mikor odajött hozzám az orvos. 

-Mr. Bieber. A hölgy jól van. A sebeket lekezeltük a karján és a fején lévő dudor is elfog tünni!

-Remek köszönöm! És a baba?-néztem rá aggódva. 

-A baba is jól van! Semmi baja!-mosolygott. 

-Hál' Istennek!-fújtam ki a levegőt. -Bemehtek hozzá?

-Persze!-bólintott és elment én pedig bementem életem szerelméhez. 

-Justin!-nézett rám. 

-Jól vagy kincsem?-ültem le mellé.

-Igen!-bólintott. -Menjünk haza!-kérte. 

-De nem biztos, hogy  az orvosok beleegyeznek!

-Beszéld meg velük! Folyamatosan kórházba vagyok!-vágott egy fintort mire én felnevettem. 

-Oké!-csókoltam meg és kimentem. 

/Fanny/

Nagyon remélem, hogy a doki haza enged mert utálok itt lenni. Szerintem az életem felét kórházban élem le...Nyílt az ajtó és Justin jött be rajta. 

-Gyere!-mosolygott.Nem kellett 2x mondania egyből felpattantam és odamnetem hozzá. -Azért lassabban!-nevetett. Kimentünk a kórházból be a kocsiba majd Justin rám nézett. -először nem baj hogy nem haza megyünk?

-Hát?

-Scooterhez!-indította be az autót.-Meg kell tudnom neki van-e ehhez valami köze!-kanyarodott ki a parkolóból és Scooterhez mentünk.Ott kiszálltunk és Justin kopogás nélkül nyitott be. 

-Scooter!-kiabált Justin mire Scooter a lépcsőn jött le. 

-Igen?

-Neked van valami közöd ahhoz mait Selena csinált Fanny-val?-próbált higgadt lenni Justin. 

- Miért mit csinált?-vonta fel a szemöldökét.

-Scooter ne tettesd a hülyét!! Selena elrabolta Fanny-t hogy addig ott tartsa amíg azt nem mondja hogy szakít velem és te is ezt akartad!!-kiabált. 

-Justin nyugodj meg! Én észrevettem, hogy ez ellen nem tehetek semmit! Szeretitek egymást és elfogadom!! Meg amúgyse tennék ilyet. Nem süllyedek le idáig!

-Igaz!-hajtotta le a fejét Justin. -Sajnálom!

-Nem baj! Viszont menjünk Selenához!

-Justin én nem aakrok oda menni!-tördeltem az ujjaimat. Igazából én nem félek tőle csak a babát féltem. 

-Nyugi kicsim ott vagyunk mi is!-ölelt meg Justin. 

-Fanny!-nézett rám Scooter. 

-Igen?

-Sajnálom, hogy ilyen voltam veled. Örülök, hogy boldogok vagytok!-mondta és láttam hogy komolyan gondolja. 

-Semmi baj!-bólintottam mire megöleltük egymást. Kimentünk a kocsihoz és Selenához indultunk. Ott kiszálltunk és bementünk. Először nikább Scooter beszélt. 

-Selena!!

-Igen?-jött le.-Áh sziasztok!-vigyorgott. 

-Te mit képzelsz magadról???-kérdezte idegesen Scooter. 

-Merthogy?-tett úgy mint aki semmiről se tud. 

-Elrabolod Fanny-t hogy szakítson Justinnal. Ez már mindennek a teteje!

-Te se szereted őket együtt!-nevetett Selena. 

-Jah csakhogy Scooter beláta, hogy mi szeretjük egymást és nem ekkora szemétláda görény tetű hogy ilyet megcsinál! -mondtam idegesen. 

-Hogy beszélsz velem!-sipákolt Selena és megütött. 

-Te mit képzelsz magadról?????-akart neki menni Justin de Scooter lefogta. -Kurva nagy szerencséd van hogy nőből vagy te kurva!-kiabált Justin de Scooter még mindig lefogta. 

-Szerelmem nyugodj meg!-fogtam két kezem közé az arcát. 

-De megütött. 

-Jól vagyok! Ne süllyedjünk le egy ilyen szintjére. Kérlek nyugodj meg!-leheltem egy csókot az ajkára mire megnyogodott. 

-Ne kerülj a szemem elé-mondta Justin majd kézen ragadott és kimentünk ott hagyva Scootert aki még beszélt Selenával. 

-Tényleg jól vagy?-kérdezte miközbe beindította a kocsit. 

-Tényleg jól vagyok!-bólintottam. Elmentünk hozzánk majd leültünk a kanapéra. 

-Heregnő mit szólnál hozzá ha ideköltöznék. Akkor nem is lennél egyedül. Vagy akár te hozzám nekem mindegy de nem maradhatsz egyedül főleg így. Na?

-Oké!-mondtam gonodlkodás nélkül. -A többit még megbeszéljük csak aludunk. A baba az összes energiámat kiszívja -nevettem.

-Menjünk!-kapott fel mint a mennyasszonyokat és bevitt a szobámba majd mellém feküdt és el is nyomott az álom.