Haliho:D<3 Meghoztam az új részt:3 Ezen most nem gondolkodtam sokáig:DD Jó olvasást:)
Miután kiöblítettem a számat kimentem és leültem hozzájuk a kanapéra. Justin átkarolt Pattie pedig megszólalt.
-Gratulálok!-mondta őszintén. Látszik, hogy örül nekünk.
-Köszönöjük!-mosolyogtam.
-Mikor mész orvoshoz?-kérdezte Pattie.
-Holnap után megyünk!-válaszoltam. Hirtelen hallottuk, hogy kopognak. Pattie felállt és knyitotta.
-Justin itt van?-hallotuk Scootert.
-Igen!-mondta Pattie mire Scooter bejött Selenával (??) az oldalán mire mi felálltunk és feléjük fordultunk.
-Justin te normális vagy??-kérdezte idegesen Scooter.
-Teljesen miért?-válaszolt higgaadtan Justin.
-Elmodjátok a nyilvánosságnak, hogy Fanny terhes????? És hogy együtt vagytok?? Neked itt van Selena!-mutatott a mellette álló lányra.
-Egy: Igen elmondtuk mert ez így van és mivel megtartjuk előbb utóbb kiderül. Kettő: Mivel együtt vagyunk tudniuk kell!-húzott maga mellé Justin.-És mi az hogy nekem itt van Selena?? Azt hiszem én döntöm el kivel járok és én azt választom aki szeretek! Szóval ez Fanny!-jelentette ki.
-Akkor most én?-kérdezte Selena aggódva.
-Akár el is mehetsz!-vontam vállat mire ő sértődöttem megforudlt és el ment.
-Te szerintem befoghatnád mert Justin miaattad nem dolgzik már!
-Oh tényleg? Ha már nem dolgozik akkor neked mi közöd van hozzá hogy kivel jár?-vontam fel a szemöldököm amire ő nem tudod válaszolni.
-Nyugi már!!-szólalt meg Justin. -Vissza akartam menni dolgozni. De így hogy nem fogadod ezt el esélytelen!
-És ha elfogadom?-sóhajtott.
-Újra én leszek a tini bálvány!-mosolygott.
-Rendben!-bólintott.
-Akkor végre megint élheted az álmaid kicsim!-csókoltam meg.
-Veled már azt élem!-mosolygott.
-Ezt ne előttem!-kérte Scooter.-Akkor majd beszervezek egy interjút hogy bejelnhess visszaöttél!-mondta Scooter mire Justin bólintott.
-Na akkor én megyek is sziasztok!-mondta és elment.
-Át megyünk hozzátok?-kérdezte Justin egy perverz mosolyog kíséretében.
-Mehetünk!-nevettem.
-Nem baj ha itt hagyunk?-nézett Pattie-ra Justin.
-Nem dehogy mennyetek csak!-mosolygott.
-Akkor szia anya!-adot neki egy puszit Justin.
-Szia!-köszöntem el én is majd kint beültünk Justin kocsiába és elindultunk hozzánk.
-A fiúkat nem hívjuk átt hozzánk?-kérdeztem miközbe a telefonomat babráltam.
-Turnén vannak!-válaszolt vezetés közbe.-Meg amúgyse hívnánk! Mikor legelőször feküdtünk le nem emlékeztünk rá! Azt hiszem itt az ideje egy melékezteset is csinálni!-pilantott rám mosolyogva.
-De vigyáznod kell a babára!-figyelmeztettem.
-Rá mindig fogok!-miután odaértünk hozzán és bementünk Justin bezárta az ajtót és a falnak nyomott persze nem durván és a nyakamt kezdte el puszilgatni.
-Juju-sóhajtottam.-Menjünk fel!
-Igenis hercegnő!-kapott fel és a szobámig meg se állt ott pedig ledönött az ágyra. Felhúzta a pólómat és nyomott rá egy puszit. -Várlak csöpség!-mondta mire elmosolyodtam. Justin épp levete a pólómat amikor megcsörrent a telefonom.
-Nehogy felvedd!-kérte. Én kicibáltam a zsebemből és megnéztem ki az. Anya villogott a kijelzőn.
-De ez muszáj!-mondtam és megnyomtam a fogdást. -Szia!-szóltam bele.
-Szia Fanny! Csak azért hívlak, hogy elmondjam. Mivel nem szoktunk találozni, hogy háromnap múlva azaz szombaton otthon leszünk.
-Ú komolyan?
-Igen!
-Már alig várom! Van mit bejelentenem!-mondtam. Justin hirtelen leszált rólam és kiment.
-Én is de most le kell tegyelk! vigyázz magadra szia!-mondta.
-Szia!-tettem le. mivel nem tudtam hova mehetett Justin ezért lementem ahol Scooterrrel beszélgetett.
-Vasárnap lesz egy interjúd!-mondta Justinnak mikor leértem.
-szia!-köszöntem neki.
-Szia!-mondta rám se pillantva. Miután Justinnal megbeszélték a dolgokat el ment.
-Na folytatjuk?-ölelte át a derekam Justin és megcsókolt.
-Már nincs kedvem. Elfáradtam. A baba leszívja az összes energiám!-mondtam szomorúan.
-Biztos?
-Ahha!-bólintottam.
-Akkor menjünk aludni!-mondta és felmentünk. Átöltöztünk és befeküdtünk az ágyba ő pedig magához húzott.
-Szeretlek Justin!
-Én is picim!-puszilt bele a hajamba majd el is aludtunk.
~3 nap múlva~
Mivel anyáék délután lesznek itthon Justinnal délelőtt dokihoz mentünk. Ott kivártuk a sort és be is jutottunk.
-Jó napot!-köszöntünk.
-Jó napot!-mosolygott ránk az orvos.-feküdjön ide fel!-mutatott az ágyra. Én megtettem amit mondott majd ő a hasamra kente a hideg zselét és elkezdte nézni a babát. A monitort néztem bár én ehhez nem értek szóval az orvos arcát kémleltem miközben Justin melttem állt és a kezemt fogta. Miután a doki végzett sóhajtva tette vissza a dolgokat.
-Baj van doktor úr?-kérdezte aggódva.
-Sajnos igen!-bólintott.
-Mégis mi??-kérdezte aggódva Justin.
-Sajnálom de a baba nem él!
-MICSODA????????-kérdeztem és elbőgtem magam.
-Én most magukra hagyom önöket!-ment ki az orvos.
-Ez nem lehet!! Ilyen nincs!!-bőgtem.
-Szerelmem nyugodj meg!-próbált Justin nyugtatni de láttam, hogy neki is legördült egy könnyecsepp az arcán.
-Ez miért velünk történik????miért???-bőgtem tovább.Nem hiszem el hogy a legeslő gyerekünk meghalt! Talán ez egy jel hogy várnunk kéne még? Nem tudom de ez akkor sem lehet igaz! Egyszerűen lehetetlen!!
XxFanni
-Jaa,értem.. Láttam a tévében,hogy együtt vagytok. VÉGRE!
Ezen
mosolyognom kellett. "Végre" Tehát Pattie is örül nekünk. Most lett
teljes az életem.. Csak a gyerekkel még sok gndunk lesz.........
Miután kiöblítettem a számat kimentem és leültem hozzájuk a kanapéra. Justin átkarolt Pattie pedig megszólalt.
-Gratulálok!-mondta őszintén. Látszik, hogy örül nekünk.
-Köszönöjük!-mosolyogtam.
-Mikor mész orvoshoz?-kérdezte Pattie.
-Holnap után megyünk!-válaszoltam. Hirtelen hallottuk, hogy kopognak. Pattie felállt és knyitotta.
-Justin itt van?-hallotuk Scootert.
-Igen!-mondta Pattie mire Scooter bejött Selenával (??) az oldalán mire mi felálltunk és feléjük fordultunk.
-Justin te normális vagy??-kérdezte idegesen Scooter.
-Teljesen miért?-válaszolt higgaadtan Justin.
-Elmodjátok a nyilvánosságnak, hogy Fanny terhes????? És hogy együtt vagytok?? Neked itt van Selena!-mutatott a mellette álló lányra.
-Egy: Igen elmondtuk mert ez így van és mivel megtartjuk előbb utóbb kiderül. Kettő: Mivel együtt vagyunk tudniuk kell!-húzott maga mellé Justin.-És mi az hogy nekem itt van Selena?? Azt hiszem én döntöm el kivel járok és én azt választom aki szeretek! Szóval ez Fanny!-jelentette ki.
-Akkor most én?-kérdezte Selena aggódva.
-Akár el is mehetsz!-vontam vállat mire ő sértődöttem megforudlt és el ment.
-Te szerintem befoghatnád mert Justin miaattad nem dolgzik már!
-Oh tényleg? Ha már nem dolgozik akkor neked mi közöd van hozzá hogy kivel jár?-vontam fel a szemöldököm amire ő nem tudod válaszolni.
-Nyugi már!!-szólalt meg Justin. -Vissza akartam menni dolgozni. De így hogy nem fogadod ezt el esélytelen!
-És ha elfogadom?-sóhajtott.
-Újra én leszek a tini bálvány!-mosolygott.
-Rendben!-bólintott.
-Akkor végre megint élheted az álmaid kicsim!-csókoltam meg.
-Veled már azt élem!-mosolygott.
-Ezt ne előttem!-kérte Scooter.-Akkor majd beszervezek egy interjút hogy bejelnhess visszaöttél!-mondta Scooter mire Justin bólintott.
-Na akkor én megyek is sziasztok!-mondta és elment.
-Át megyünk hozzátok?-kérdezte Justin egy perverz mosolyog kíséretében.
-Mehetünk!-nevettem.
-Nem baj ha itt hagyunk?-nézett Pattie-ra Justin.
-Nem dehogy mennyetek csak!-mosolygott.
-Akkor szia anya!-adot neki egy puszit Justin.
-Szia!-köszöntem el én is majd kint beültünk Justin kocsiába és elindultunk hozzánk.
-A fiúkat nem hívjuk átt hozzánk?-kérdeztem miközbe a telefonomat babráltam.
-Turnén vannak!-válaszolt vezetés közbe.-Meg amúgyse hívnánk! Mikor legelőször feküdtünk le nem emlékeztünk rá! Azt hiszem itt az ideje egy melékezteset is csinálni!-pilantott rám mosolyogva.
-De vigyáznod kell a babára!-figyelmeztettem.
-Rá mindig fogok!-miután odaértünk hozzán és bementünk Justin bezárta az ajtót és a falnak nyomott persze nem durván és a nyakamt kezdte el puszilgatni.
-Juju-sóhajtottam.-Menjünk fel!
-Igenis hercegnő!-kapott fel és a szobámig meg se állt ott pedig ledönött az ágyra. Felhúzta a pólómat és nyomott rá egy puszit. -Várlak csöpség!-mondta mire elmosolyodtam. Justin épp levete a pólómat amikor megcsörrent a telefonom.
-Nehogy felvedd!-kérte. Én kicibáltam a zsebemből és megnéztem ki az. Anya villogott a kijelzőn.
-De ez muszáj!-mondtam és megnyomtam a fogdást. -Szia!-szóltam bele.
-Szia Fanny! Csak azért hívlak, hogy elmondjam. Mivel nem szoktunk találozni, hogy háromnap múlva azaz szombaton otthon leszünk.
-Ú komolyan?
-Igen!
-Már alig várom! Van mit bejelentenem!-mondtam. Justin hirtelen leszált rólam és kiment.
-Én is de most le kell tegyelk! vigyázz magadra szia!-mondta.
-Szia!-tettem le. mivel nem tudtam hova mehetett Justin ezért lementem ahol Scooterrrel beszélgetett.
-Vasárnap lesz egy interjúd!-mondta Justinnak mikor leértem.
-szia!-köszöntem neki.
-Szia!-mondta rám se pillantva. Miután Justinnal megbeszélték a dolgokat el ment.
-Na folytatjuk?-ölelte át a derekam Justin és megcsókolt.
-Már nincs kedvem. Elfáradtam. A baba leszívja az összes energiám!-mondtam szomorúan.
-Biztos?
-Ahha!-bólintottam.
-Akkor menjünk aludni!-mondta és felmentünk. Átöltöztünk és befeküdtünk az ágyba ő pedig magához húzott.
-Szeretlek Justin!
-Én is picim!-puszilt bele a hajamba majd el is aludtunk.
~3 nap múlva~
Mivel anyáék délután lesznek itthon Justinnal délelőtt dokihoz mentünk. Ott kivártuk a sort és be is jutottunk.
-Jó napot!-köszöntünk.
-Jó napot!-mosolygott ránk az orvos.-feküdjön ide fel!-mutatott az ágyra. Én megtettem amit mondott majd ő a hasamra kente a hideg zselét és elkezdte nézni a babát. A monitort néztem bár én ehhez nem értek szóval az orvos arcát kémleltem miközben Justin melttem állt és a kezemt fogta. Miután a doki végzett sóhajtva tette vissza a dolgokat.
-Baj van doktor úr?-kérdezte aggódva.
-Sajnos igen!-bólintott.
-Mégis mi??-kérdezte aggódva Justin.
-Sajnálom de a baba nem él!
-MICSODA????????-kérdeztem és elbőgtem magam.
-Én most magukra hagyom önöket!-ment ki az orvos.
-Ez nem lehet!! Ilyen nincs!!-bőgtem.
-Szerelmem nyugodj meg!-próbált Justin nyugtatni de láttam, hogy neki is legördült egy könnyecsepp az arcán.
-Ez miért velünk történik????miért???-bőgtem tovább.Nem hiszem el hogy a legeslő gyerekünk meghalt! Talán ez egy jel hogy várnunk kéne még? Nem tudom de ez akkor sem lehet igaz! Egyszerűen lehetetlen!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése